LeTransmuteur.Net

Alcidejet dit :

Julien Coupat : « La prolongation de ma détention est une petite vengeance »
LE MONDE | 25.05.09 | 12h10 • Mis à jour le 25.05.09 | 12h33

V oici les réponses aux questions que nous avons posées par écrit à Julien Coupat . Mis en examen le 15 novembre 2008 pour « terrorisme » avec huit autres personnes interpellées à Tarnac (Corrèze) et Paris, il est soupçonné d'avoir saboté des caténaires SNCF. Il est le dernier à être toujours incarcéré. (Il a demandé à ce que certains mots soient en italique).

Comment vivez-vous votre détention ?

Très bien merci. Tractions, course à pied, lecture.

Pouvez-nous nous rappeler les circonstances de votre arrestation ?

Une bande de jeunes cagoulés et armés jusqu'aux dents s'est introduite chez nous par effraction. Ils nous ont menacés, menottés, et emmenés non sans avoir préalablement tout fracassé. Ils nous ont enlevés à bord de puissants bolides roulant à plus de 170 km/h en moyenne sur les autoroutes. Dans leurs conversations, revenait souvent un certain M. Marion [ancien patron de la police antiterroriste] dont les exploits virils les amusaient beaucoup comme celui consistant à gifler dans la bonne humeur un de ses collègues au beau milieu d'un pot de départ. Ils nous ont séquestrés pendant quatre jours dans une de leurs « prisons du peuple » en nous assommant de questions où l'absurde le disputait à l'obscène.

Celui qui semblait être le cerveau de l'opération s'excusait vaguement de tout ce cirque expliquant que c'était de la faute des « services », là-haut, où s'agitaient toutes sortes de gens qui nous en voulaient beaucoup. A ce jour, mes ravisseurs courent toujours. Certains faits divers récents attesteraient même qu'ils continuent de sévir en toute impunité.

Les sabotages sur les caténaires SNCF en France ont été revendiqués en Allemagne. Qu'en dites-vous?

Au moment de notre arrestation, la police française est déjà en possession du communiqué qui revendique, outre les sabotages qu'elle voudrait nous attribuer, d'autres attaques survenues simultanément en Allemagne. Ce tract présente de nombreux inconvénients : il est posté depuis Hanovre, rédigé en allemand et envoyé à des journaux d'outre-Rhin exclusivement, mais surtout il ne cadre pas avec la fable médiatique sur notre compte, celle du petit noyau de fanatiques portant l'attaque au cœur de l'Etat en accrochant trois bouts de fer sur des caténaires. On aura, dès lors, bien soin de ne pas trop mentionner ce communiqué, ni dans la procédure, ni dans le mensonge public.

Il est vrai que le sabotage des lignes de train y perd beaucoup de son aura de mystère : il s'agissait simplement de protester contre le transport vers l'Allemagne par voie ferroviaire de déchets nucléaires ultraradioactifs et de dénoncer au passage la grande arnaque de « la crise ». Le communiqué se conclut par un très SNCF « nous remercions les voyageurs des trains concernés de leur compréhension » . Quel tact, tout de même, chez ces « terroristes »!

Vous reconnaissez-vous dans les qualifications de « mouvance anarcho-autonome » et d' »ultragauche »?

Hadd vissza egy kicsit. Jelenleg Franciaországban él, az időszak végére a fagyasztás története, akinek dolga volt az alapító közötti megállapodás Gaullists és a sztálinisták 1945-ben hatástalanítani az emberek azzal az ürüggyel "elkerülje a polgárháborút." Feltételeit A Paktum lehetne megfogalmazni, hogy gyorsan: míg a jobb ékezetek csökken a nyíltan fasiszta, balról elhagyott egymás között minden komoly esély a forradalom. Az előnye, hogy játszik, és élvezi, négy évig, a klikk Sarkozy, megteszi a kezdeményezését, hogy egyoldalúan megtörni a paktum felélesztésével "gátlástalan" a klasszikus tiszta reakció - az őrült, a vallás, a Nyugat-Afrikában, a munka, a történelem, Franciaország, vagy a nemzeti identitás.

Szembesülve ezzel a hatalom háborúban, mer stratégiai gondolkodás, és felosztják a világot barátok, ellenségek és elhanyagolható mennyiségű, a baloldal továbbra is megbénult. Ez túl laza, túl sérül, és őszintén szólva, túl lejáratta a legkisebb ellenállás a hatalom ő nem mer, ő, mint ellenséget, és élvezetét leli egyenként a legokosabb az elemeket. Ami a szélsőbal-to-the Besancenot, függetlenül a választási eredményeket, és még így az állam a kis csoportokban, ahol mindig vegetating, ő már többé nem kívánatos perspektívát kínál, mint a szürke szovjet retusálták a Photoshop. Az ő sorsa, hogy csalódást.

A politikai képviselet területén, az uralkodó rezsim nem kell félnie senkitől. És ők biztosan nem a szakszervezeti bürokrácia, eladott több mint valaha, ami zaklat, hogy táncolnak két évig a kormány, ha egy balett obszcén. Ilyen körülmények között az egyetlen erő, amely képes játszani a banda Sarkozy, az egyetlen igazi ellenség ebben az országban, ez ​​az utca, az utca és a régi forradalmi hajlamait. Egyedül, sőt, a zavargásokat követő második fordulóban a rituálé a népszavazás, 2007 májusában sikerült egy pillanatra emelkedik a magassága a helyzetet. Egyedül, vagy a Karib-térségben az utóbbi gyárban foglalkozások vagy FACS, már hallottam egy másik szót.

Ez a rövid elemzés a színház volt akaratát érvényesíteni, mivel a korai általános információkat tettek közzé 2007 júniusában, az újságírók tollából megrendelések (beleértve a Le Monde), az első cikkek kiteszik a szörnyű veszély, hogy azt tegyen társadalmi élet "anarcho-autonóm". Mi kölcsönadott nekik kezdeni a szervezet spontán zavargások, amely oly sok városban, üdvözölte a "Választási diadala" az új elnök.

Ezzel a mesét "anarcho-autonóm" megterveztük a profilját a fenyegetés, amely a belügyminiszter által használt engedelmesen, letartóztatás razziák célzott média, hogy némi húst és néhány arcot. Amikor már nem tartalmazhatnak a túlcsordulás, még mindig rendelni egy dobozt, és ott bebörtönözni őt. Vagy hogy a "cracker", amely most metszik rakás Clairoix dolgozók, a gyerekek a városokban, a diákok és a tüntetők blokkolja az ellenérvek-csúcsra, bár még mindig hatékony a rendszeres igazgatási társadalmi béke, lehet bűncselekménnyé cselekmények, nem él. És ez a szándéka az új hatalom kezelésére az ellenséget, mint olyan, nem kell megvárnia azt fejezik ki. Ez a misszió az új kategóriák elnyomás.

Ez kevéssé számít, végül is, ez nem egy francia felismerni az "anarcho-autonóm", vagy hogy az ultra-baloldali politikai mozgalom, amely már élte virágkorát az 1920-as években, és aki, Ezt követően soha nem gyártottak semmit, de ártalmatlan marxology kötetek. Sőt, az utóbbi sorsa a "ultra-bal", amely lehetővé tette néhány újságíró lelkesen katalógus egyetlen puskalövés nélkül görög lázongók a tavaly decemberben sokat köszönhet annak a ténynek, hogy senki sem tudja, mi volt az ultra-bal, vagy akár, hogy rendelkezik soha nem létezett.

Ezen a ponton, és arra várva, hogy túlcsordul csak foglalkozni módszeres provokációk a globális oligarchia és a francia sakkban a rendőrség E kategóriák alkalmazása hamarosan viták szenvedni. Nem tudjuk megjósolni azonban, hogy az "anarcho-autonóm" vagy "ultra-bal" végre érvényesül a látvány mellett, háttérbe felkelés megmagyarázhatatlan indokolja, hogy mindent.

A rendőrség látni, mint a vezetője egy csoport hamarosan váltani a terrorizmus. Mit gondol?

Egy szánalmas kifogást nem lehet, hogy a rendszerváltás küszöbén áll tartozó semmibe.

Mit jelent a terrorizmus szót az Ön számára?

Semmi nem magyarázza, hogy a Department of Hírszerzési és Biztonsági algériai gyanúsítják hangszerelt, tudtával a DST, a merényletek hulláma 1995-ben nem szerepel a nemzetközi terrorista szervezetek között. Semmi sem tudja magyarázni a hirtelen transzmutációja "terrorista" a felszabadító hős, partnere a Creep az Evian megállapodások iraki rendőr vagy "mérsékelt tálibok" ma a legújabb megfordulási amerikai stratégiai doktrína.

Semmi, kivéve a szuverenitást. Szuverén ebben a világban, ami azt jelenti, a terrorista. Aki nem hajlandó részt venni ebben a szuverenitást óvatosnak kell lenni, hogy ne válaszoljak a kérdésedre. Ki kívánd Néhány morzsa fut azonnal. Ez nem fojtja rosszhiszeműen néhány tanulságos eset a két ex - "terroristák" vált izraeli miniszterelnök, a másik Palesztin Hatóság, és mind megkapta, hogy mindennek a tetejébe, a Nobel-díjat a békéért.

A bizonytalanság körülvevő minősítése "terrorizmus", a nyilvánvaló lehetetlenségéről definiálta volna nem vállal semmilyen átmeneti rés a francia szabályozás: ők az elvet a dolog, hogy tudjuk, hogy nagyon jól meg: a terrorelhárítás, inkább olyan működési állapotát. A terrorizmus elleni küzdelem olyan technika, amely a kormány gyökerezik a régi művészet ellenérvek-felkelés, a háború úgynevezett "pszichológiai", udvarias lenni.

A terrorizmus elleni küzdelem, ellentétben azzal, amit a kifejezés azt sugallja, nem olyan módon, hogy a terrorizmus elleni küzdelem, ez a módszer, amellyel egy termék, pozitívan, a politikai ellenség, mint egy terrorista. Ez, egy luxus provokáció, beszivárgás, a felügyelet, a megfélemlítés és propaganda, egy egész tudomány média-manipuláció, a "pszichológiai hadviselés", a gyártás és a bizonyítékok bűncselekmények, az egyesülés a rendőrség és az igazságszolgáltatás, megsemmisíteni a "felforgató fenyegetés" által összekapcsolja a lakosság, az ellenség belül, a politikai ellenfél a hatással a terror.

Az alapvető a modern hadviselésben, ez ​​a "harc a szívek és elmék", ahol minden lövés engedélyezett. Az alapvető folyamat itt nem változik: az ellenség egyedivé, hogy csökkentsék az emberek és a leggyakoribb oka, ki a szörny a sallangok, rágalmaz, nyilvánosan megalázza ösztönözhetik a legalantasabb fogja sújtani a köpet, ösztönözze őket a gyűlölet. "A törvény kell használni, mint csupán egy újabb fegyver arzenál kormányzati és ebben az esetben semmi mást nem mutat, mint egy propaganda fedél megszabadulni a nem kívánt a nyilvánosság . A maximális hatékonyság kell, hogy legyen, hogy a tevékenységek jogi szolgáltatások kapcsolódnak a háborús erőfeszítéseket a lehető legdiszkrétebb módon, "már tanácsolta, 1971-ben, dandártábornok Frank Kitson [korábbi általános a brit hadsereg, teoretikus A háború ellen-insurrectionelle], aki tud valamit.

Ha nem fog fájni, a mi esetünkben, az anti-terrorizmus egy sütő. Ez nem áll készen, Franciaországban és, hogy terrorizálják a számunkra. A kiterjesztés az én fogva tartás "ésszerű" egy kis bosszú érthető, hiszen a biztosított forrásokat, és a mélység a kudarc, mint a vágy érthető, egy kicsit kopottas "szolgáltatások" november 11-től , hogy segítsenek nekünk a sajtó árt a legfantasztikusabb, filocher, sem a bajtársak. Hogy a megtorlás logikája ellenőrzése alatt áll a rendőrség, és a kis szíve a bírók, amit qu'auront volt az érdeme, feltárása, az utóbbi időben, az időzített letartóztatását "közel Julien Coupat ".

Igaz, néhány játék, ebben az esetben egy egész szakasza a gyászos karriert Alain Bauer [kriminológus], mások kezdeményezzenek új szolgáltatások, mint szegény Mr. Squarcini [Központi Hírszerzés igazgatója belül] mások hitelességét, hogy soha nem volt és soha nem fognak, hiszen Michèle Alliot-Marie .

Itt jön egy nagyon egyszerű, hogy meg tudná mozgatni a másik irányba ...

"Ott van a plebejus minden osztályban" (Hegel).

Tarnac miért ?

Menjetek, és meg fogod érteni. Ha nem érti, senki sem tudja magyarázni neked, attól tartok.

Ön határozza meg magát, mint a szellemi? Egy filozófus?

Filozófia született gyász beszédes natív bölcsesség. Platón már hallom a szavait, mint Hérakleitosz szökött meg egy letűnt világ. A diffúz szellemiség, nem látjuk, mi adja a "szellemi", különben mértéke közötti különbség benne a gondolkodási képességet a lehetőségtől, hogy él. Szomorú dalok, sőt, mint ezt. De ki, pontosan, lenne meghatározni?

Ön a szerzője az eljövendő felkelés?

Ez a legfélelmetesebb aspektusa ennek az eljárásnak: a könyv teljes egészében kifizetni a vizsgálati aktájában, kihallgatás, ahol igyekszünk, hogy azt mondod, hogy élsz, ahogy meg van írva a következő lázadásról, akkor nyilvánvaló, mint a The Coming lázadásról, akkor szabotálja vasútvonal, hogy megemlékezzenek a bolsevik puccs október 1917 óta említésre kerül az elkövetkező lázadásról, egy szerkesztő hívott terrorizmus-ellenes szervek.

Francia memória, ő nem látott hosszú idő óta a hatalomra való félelem miatt egy könyvet. Ott annyira megszokta, hogy fontolja meg, hogy a baloldaliak voltak elfoglalva írásban, legalább ők nem a forradalom. Változnak az idők, természetesen. A komoly történelmi visszatér.

A vád alapján a terrorizmus, számunkra, a gyanú az egybeesés a gondolat és az élet, ami az összeesküvés, a gyanú, hogy ez az egybeesés nem maradt az egyéni hősiesség, de lenne az együttes a figyelmet. Negatív, ez azt jelenti, hogy az ember nem gyanakszik, akik írják alá a nevüket, mint ádáz kritikusa a rendszer a helyén való gyakorlására Az erős állásfoglalások, a sérülés komoly. Sajnos nem vagyok a szerzője az eljövendő felkelés - és az egész ügy ehelyett teljes meggyőzni minket a rendőrség lényegében a szerző funkciót.

Én azonban egy olvasó. A újraolvasás, nem később, mint a múlt héten, én jobban megértettem a hisztérikus haragot, hogy kerül a magas helyeken, vadászni az állítólagos elkövetőket. A botrány ennek a könyvnek az, hogy minden bennük van szigorúan, katasztrofálisan igaz, és továbbra is egy kicsit minden nap. Mert mi, leple alatt a "gazdasági válság", a "bizalom összeomlása", a "masszív elutasítását az uralkodó osztályok", ez a vége egy olyan civilizáció, A implóziós egy paradigmaváltásnak: hogy a kormány, amelynek a szabályozott mindent a Nyugat - a jelentés a lények magukra nem kevesebb, mint a politikai, vallási vagy vállalati szervezet. Vannak, minden szintjén jelen, hatalmas az irányítás elvesztését, amelyre nincs rendőr maraboutage nem nyújt a gyógymódot.

Nem bennünk piercing szabadságvesztés, felügyelet válogatós, bírósági felülvizsgálat, és tilalmak kommunikálni az indokkal, hogy mi vagyunk a szerzők a tudatos megfigyelés, akkor el fog tűnni, ami jegyezni. Saját igazság az, hogy elkerülje, alig tartalmazott, akik megfogalmazni őket. Vonalzók, akkor szolgáltam neked bármit is bepereli, épp ellenkezőleg.

Olvasod "Felügyelet és büntetés" a Michel Foucault . Ez az elemzés tűnik, még?

A börtön a piszkos kis titkát a francia társadalom, a legfontosabb, nem pedig a védjegyet a társadalmi kapcsolatokra és szalonképes. Melyik koncentrálódik itt egy kompakt, ez nem egy csomó vad barbárok, mint mi szeretnénk hinni, de minden tudományágban, hogy szövés, azon kívül, ott a "normális" . Felügyelők, büfé, foci játék az udvaron, a menetrend, a megosztottság, a bajtársiasság, küzdelem, csúnya építészet is: fel kell tartózkodtak a börtönben, hogy teljes egészében az, amit az iskola, az iskola ártatlan Köztársaság tartalmaz, például a börtönből.

Ebből a szempontból fantasztikus, ez nem a büntetés az lenne a rejtekhelye a kudarcokért a társadalom, hanem a társadalom, amelynek hatása a börtön nem sikerült. Ugyanez a szervezet az elkülönítés, ugyanaz a nyomor adminisztráció révén szar, TV, sport, és természetesen pornó uralkodik máshol kevesebb módszerrel. Végül, ezek a magas falak lopni pillantásokat, hogy ez a robbanékony igazság közhely: ezek a lelkek, és él minden ponton így heverni mindkét oldalán a szögesdrótot, és miattuk.

Ha így lelkesen kergeti a bizonyság "belülről", hogy végül ki a titok, hogy a börtön tart, annál jobb eltitkolni az ő titka: az egyik a szolgaság, ti, akik tekintett szabad, míg a veszélyt lóg észrevétlenül minden mozdulatát.

Minden igazságos méltatlankodás a sötétség, ami körülveszi a francia börtönökben és az öngyilkos többször is, a durva propaganda ellen, amely büntetés-végrehajtás ábrázolja a börtönőrök a kamerák szentelt jóléte a fogvatartott és a fej lapos aggodalmát fejezi ki "a mondat jelentését", röviden: az egész vita a horror bebörtönzése és a szükséges humanizálását fogva olyan régi, mint a börtön. Ez is része a hatékony össze a terror, meg kell inspirálni a státuszát, mint képmutató büntetés "civilizált". A kis kém rendszer, megaláztatás és pusztulás, hogy a francia állam több fanatikusan, mint bármely más európai körül a fogvatartott nem is felháborító. Az állam fizeti a napi száz-ben a külvárosokban, és ez nyilván csak a kezdet: a bosszú a higiéniát, a nép.

De a leginkább figyelemre méltó csalás judiciaro-büntetés-végrehajtási rendszer minden bizonnyal azt állítják, hogy ott van, hogy megbüntesse a bűnözők, amikor csak a törvénytelenségek kezelésére. Minden főnök - és nem csak, hogy a Total - bármilyen elnöke az Általános Tanács - és nem csak, hogy az Hauts-de-Seine, minden rendőr tudja, mi kell ahhoz, hogy az illegalitás megfelelően el tudja végezni a munkáját. A káosz az ilyen törvények, manapság, az egyik nem jó, hogy ne próbáljon túl nehéz érvényesíteni és a kábítószer is, mindenesetre jól szabályozni a forgalmat csak, és nem elfojtani azt, ami társadalmilag és politikailag öngyilkos.

A megosztás tehát nem megy át, mint ahogy a jogi fikció, a legális és az illegális között az ártatlan és a bűnözők között, bűnözők, hanem az, hogy megfelelőnek tekinthetők, és folytatni is, hogy hagyják békén, mint által előírt általános rendőrségi társaság. A verseny az ártatlanok már régen kihalt, és a baj nem az, amit elítélni igazságosság: büntetés, ez az igazság maga, tehát nincs szó az én osztálytársaim és én "hirdetik meg ártatlanságát", ahogy a sajtó elhagyta rituálisan megy írni, hanem a csődület a veszélyes politikai offenzíva, amely megfertőzheti az egész eljárás. Ezek közül néhány a következtetésre, hogy az elme hajlamos olvasni Felügyelet és büntetés az egészségre. Nem tudjuk azt is, tekintettel arra, hogy a Foucaliens van, húsz éve, a munkáját Foucault, elküldi őket iskolába, egy ideig itt.

Hogyan lehet elemezni, mi történik veled?

Gondold újra: mi történik velünk, a társaimat és én, te is néha. Ugyancsak itt, az első misztifikáció hatalom: kilenc ember ellen a bírósági eljárás "bűnszövetség kapcsolatban terrorista vállalkozás", és úgy érzi, különösen érinti ez komoly díjat. De nincs "Tarnac ügy" nem több, mint "üzleti Coupat", vagy "üzleti Hazan" [A szerkesztő jön lázadásról]. Van egy oligarchia villódzó minden tekintetben, és lesz olyan heves, mint bármely hatalom válik, amikor heves érzés igazán veszélyben. A herceg nem más, mint a támogatás félelmet inspirál látását, amikor már nem izgatja az embereket, hogy a gyűlölet és megvetés.

Van előttünk egy elágazás, mind történelmi és metafizikai: vagy haladunk egy paradigmája kormány paradigmaváltást élő árán lázadás kegyetlen, de mélyen halad, vagy lehetővé tesszük, hogy létre, a globális piacon, amely a katasztrófa egymás mellett kondicionáló, uralma alatt menedzsment "gátlástalan", egy birodalmi elit a polgárok és plebejus tömegek tartott peremén mindent. Így van, valóban, egy háború, egy háború között a kedvezményezetteket a katasztrófa, és azokat, akik az élet egy elképzelés kevésbé csontváz. Soha nem látott uralkodó osztály öngyilkos lett egy jó szívet.

A lázadás a feltételek, s nincs oka. Mennyit kell minisztériumok a nemzeti identitás, a Continental elbocsátások divat, cob dokumentálatlan vagy politikai ellenfelek, a gyerekek elrontott a rendőrség a külvárosban, vagy a miniszterek fenyeget megfosztja őket fokú akik még mernek elfoglalják az egyetemet, annak eldöntésére, hogy egy ilyen rendszer, akkor is, ha telepítve van egy népszavazás a demokrácia látszatát, nincs joga létezni, és csak akkor érdemes megállapítani? Ez az érzékenység kérdése.

A szolgalmi tűrhetetlen, hogy a tolerálható sokat. Mert ez egy kérdés, hogy ez az érzékenység és fogékonyság azonnal politikai (nem kérdezi, hogy "ki tudok szavazni?" De "létem kompatibilis ezzel?") Ez a kérdés a hatalom az érzéstelenítés, ahová reagál adagok egyre Massive Entertainment, a félelem és butaság. És hol érzéstelenítés már nem üzemel, hogy a megbízás, amelyet ellene indított minden oka lázadni próbál lebeszélni minket egy kis terror állítani.

Vagyunk, barátaim és én, egy változó e változás van. Azt gyanítjuk, mint sokan mások, mint oly sok "fiatal", mint oly sok "zenekar", hogy elhatároljuk magunkat a világ, hogy összeomlik. Ezen az egy pont, egy nem hazudik. Szerencsére a banda a csalók, szélhámosok, gyárosok, bankárok és a lányok, ez a bíróság Mazarin a neuroleptikumok, a Louis Napoleon a Disney változata, a Fouché vasárnap amely jelenleg az ország, hiányoznak a legalapvetőbb dialektikus ész. Minden lépés vesznek, hogy ellenőrizzék az összes veszteség megközelíti. Minden új "győzelem" ők maguk is sokkal laposabb terjedt egy kicsit óhaját, hogy legyőzte a maguk. Minden manőver, ami alapján konszolidálják a hatalom, hogy véget ér gyűlölködő. Más szóval: a helyzet jó. Ez nem az idő, hogy elveszíti bátorságát.